Doom

A Doom, amelyet az id Software adott ki 1993 decemberében, minden idők egyik legfontosabb játéka, és gyakorlatilag meghatározta a first-person shootert úgy, ahogy ma ismerjük. Magányos űrgyalogost alakítasz a Mars holdjain állomásozva, amikor egy balul sikerült teleportációs kísérleten keresztül démoni invázió zúdul be; a játék a kezedbe nyom egy sörétes puskát, és szabadjára enged. A papírvékony cselekmény teljesen szándékos volt — az id-s John Carmack híresen egy pornófilm történetéhez hasonlította a játékbeli sztorit —, a hangsúly pedig egyértelműen a gyors, zsigeri, végtelenül újrajátszható harcon van.

Technikailag nagy ugrás volt. A motorja változatos magasságokat, drámai fényeket és nem derékszögű falakat jelenített meg, amelyek mellett a Wolfenstein 3D laposnak tűnt, mindezt olyan sebességgel, ami a korabeli hardveren mámorítónak hatott. A dizájn állandó mozgásra ösztönzött — impek és démonok falkáinak körbestrafolására, kulcskártyák és power-upokkal teli titkos szobák vadászatára, valamint az olyan fegyverek élvezetére, mint a láncfűrész, a plazmapuska és a hatalmas BFG 9000.

A Doom kulturális lábnyoma óriási. Népszerűvé tette a deathmatch többjátékos módot, shareware terjesztési modellje gépek millióira juttatta el, a WAD-szerkesztéshez való nyitott hozzáállása pedig a játékvilág egyik legkitartóbb moddingközösségét teremtette meg — több mint harminc évvel később is építenek hozzá új pályákat. Azóta szinte minden elképzelhető eszközre portolták, ami már-már futó viccé vált, és arról tanúskodik, milyen karcsú és alkalmazkodóképes a kód. Tiszta akcióként ma is borotvaéles.

1993. december 10-én az id Software feltöltötte a Doom shareware változatát a Wisconsin–Madison Egyetem FTP-szerverére, és az egyetem hálózata összeomlott a letöltések rohamától. A motort John Carmack írta, a pályák nagy részét John Romero tervezte, az első epizódot pedig — „Knee-Deep in the Dead" — ingyen lehetett másolni és továbbadni. Éppen ez a shareware-modell tette a Doomot legendává.

Nálunk a Doom közvetlenül a böngészőben indul: nincs letöltés, nincs telepítés, nincs emulátorbeállítás. Megnyitod az oldalt, a billentyűzetre teszed a kezed, és játszol.

A magyar retro szcéna a nyolcvanas években Commodore 64-en nőtt fel, a kilencvenes évek elején viszont sorra érkeztek a 386-os és 486-os PC-k. A Doom pont ebbe a váltásba érkezett: floppyn járt kézről kézre az iskolákban és a számítástechnikai boltok környékén, és sokaknak ez volt az első játék, ami elhitette, hogy a PC nem csak munkagép. Két géppel, egy soros kábellel összekötve pedig itt is megszületett az első deathmatch.

Doom csalások: játék közben gépeld be az IDDQD kódot a sérthetetlenséghez (isten mód), az IDKFA kódot pedig az összes fegyverért, lőszerért, páncélért és kulcsért. Az IDCLEV pályát vált, az IDCLIP (Doom II-ben) átenged a falakon.

Utána jöhet a Doom II: Hell on Earth (1994) a 32 pályájával és a hírhedt duplacsövű sörétessel.