Darker

Egy sötét éjszaka, egy helikopter, termovízió, és egy cél a képernyő közepén. Így kezdődik a Darker — egy játék, amely manapság alig jegyeznénk meg az akciójátékok és szimulátorok áradatában. Valahol a taktikai shooter és a repülőszimulátort között helyezkedik el, és azt próbálja meg lenni mindkettő egyszerre, de egyik sem különösebben jól.

Egy repülőgépre vagy helikopterre hasonlító cosa pilótafülkéjében ülsz, és a feladatod egyszerű — elimináld az ellenségeket a sötétségben különféle fegyverzeti rendszerek segítségével. A játék sötét kék tónusokban játszódik, ami valójában jobb, mint várható; a szürke és az árnyék furcsa, anonimnak ható légkört kölcsönöz az akciónak. Átmozdualsz a terepen, vadsz a célok után, célzol és tüzelsz. A mechanika merev — a vezérlés nem azonnal nyeri meg a szívedet; inkább megragad a lábadnál induláskor és hosszú ideig nem enged el.

A Darker az apróságokkal válik érdekessé. A termovízió úgy viselkedik, mint a valódi; a térképek procedurálisan generáltak vagy legalábbis olyan kaotikusak, hogy nem tudsz rajtuk autopilótán keresztülrepülni, mint a lineáris lövöldözős játékoknál. Nem arcade, és egyáltalán nem elegáns. Olyannak játszik, mintha tanítómaester nélkül tanulnál repülni, botkormány a kezedben és célpont lista előtted. Néha sikerül lezuhan egy formációnyi ellenséget és úgy érzed magad, mint egy professzionális pilóta. Röviddel később azonban elakadsz a térképen vagy elveszted az irányt, és belecsapódsz egy falba vagy a vízbe.

A cím sötét színe nem csupán díszítés — ez a játék lényege. A kilencvenes évek az ekspozíciónak egy korszaka voltak, mint manapság. Ezek a készítők nem tudták, hogy olyan játékokat kellene csinálniuk, amelyek milliókat szolgálnak. Egy olyan játékot csináltak, amely kemény, hideg és egy kicsit homályos. Az, ami megöregedett benne, pontosan az, ami érdekes volt: a vezérlés még az ő koruknál is ügyetlen, és a reflexigény anélkül, hogy grafika igazolná, könnyen elfordíthat tőle.

Ma nosztalgiából fogod játszani, nem szórakozásból. De ha érdekelnek a szimulátorok kormány nélkül és kereskedelmi vonzalom nélkül, ha kíváncsi vagy, hogy nézett ki a helikopter tüzelés egy 1995-ös számítógépen, akkor itt egy olyan időpillanat van, amely soha nem fog visszatérni. Nem egy nagyszerű játék. Ez egy nyers dolog abból az időből, amikor az ódon nem igényelt magyarázatot.