Roland's Rat Race

Roland végigszalad egy csapdákkal, ládákkal és ellenségekkel teli labirintuson, mintha valaki stopperóráját indította volna. Ez a Roland's Rat Race — egy egyszerű, ám ravasz Spectrum arkád, amit csak úgy játszol és kész.

Te vagy az egér, szaladgálsz egy szobákból és folyosókból álló pályán, gyűjtögetesz tárgyakat, kitérődsz az ellenségek elől és megkeresed a kijáratot. Nincs bonyolult történet, nincs cutscene — csak valami, ami a Pac-Man és egy dungeon crawler kereszteződésére emlékeztet. A cél egyértelmű: túléld ezt és védd meg a bundádat attól, hogy szőnyeg legyen belőle.

A játékmenet a reflexekre és a időzítésre épül. Roland viszonylag gyorsan mozog, természetes az irányítása, és az akadályok nem véletlenszerűek — megtanulhatod őket. Ha a megfelelő időben a megfelelő irányba mozogsz, simán megy. Ha félmásodpercet elcsapsz, halott vagy. Ebben semmi csínyeskedés, egyszerűen csak egy szólamentes játék.

A Spectrum-hoz képest ez nem meglepetés — volt rengeteg arkádja, de a jó minőségűek maradtak meg az emlékezetben. A Roland's Rat Race inkább a szolid kiegészítések kategóriájába tartozik. Nem egy feledékenységi mészárlás, és nem is annyira innovatív, hogy klasszikussá válna. A nyolcvanas évekeben szórakoztató időtöltés volt egy unalmas márciusban, amit kölcsönkérni kellett a barátodtól.

Ma erre úgy nézel rá, mint egy érdekes folyóiratra — nem a tartalma miatt, hanem azért, mert emlékeztetett arra, hogyan játszottunk akkor, amikor még a gépek nem tudtak gondolkodni. Ha szereted az egyszerű, közvetlen arkádokat ahol nincs felesleges bonyodalom, és a siker csak rajtad múlik, akkor ez neked fog tetszeni.