Egy sziluett villog a sötétségben és már készen állsz a lövésre — de semmi. A fegyver tüzel visszacsapás nélkül, nem tudod, hová fussz a sötétben, mi történik, ha rossz döntést hozol. A Myth így fokozatosan őrli szét az élményt a lábad alatt.

Ez egy szöveges kalandjáték 1989-ből, ahol egy ügynökként navigálsz egy sötét világban minimális utasítások mellett. A szobaleírások szűkszavúak, a képet az agyadban rajzolod meg. Egyedi parancsokkal kommunikálsz — Go, Observe, Take, Try — és a játék nem sokat segít. Vagy gonosztevőkkel, vagy rejtvényekkel találsz szembe, de még akkor sem számíthatsz arra, hogy a játék alapvetően az oldalad mellett áll.
A játékmechanika nem normális logika. Pontosan begépelsz szavakat, és ha más variánst használsz, a játék figyelmen kívül hagy. Pontosan a megfelelő tudományos kifejezésre, a megfelelő parancsolt attitűdre kell rájönnöd. Az élmény olyan frusztráló, mint tű keresése szénakazalban a sötétben, és pontosan ezért érdekes. Itt nincs tisztelet azoknak a játékosoknak, akik azt gondolják, hogy joguk van tudni, mi történik. A Myth ellenségként kezeli a játékost.
A kilencvenes években a szöveges kalandjátékok kitartás és egy füzetből készült térképvázlat kérdése voltak. A Myth a legrosszabbul magyarázottak között volt, inkább árulás, mint szórakozás. Ma már kíváncsiságnak, egy digitális rejtvénynek tekintjük, amely időnként megcibál. Merülj bele, és érezheted, hogyan fejlődött az adventure gaming — és miért van jó oka a modern design létezésének.

Ha vonz az olyan nehéz játékok, szabálytalan szabályok és az előrelátott kudarc érzete, a Myth az online emulátorok archívumában vár rád. Nem szórakozás, inkább az erőfeszítés és türelem tesztje. Pontosan ezért érdemes játszani.