Solid State Pinball - Tristan

A golyó leesik, a flipperek csattannak, az üveg remeg. Ha szeretnél egy flipperautomatát közvetlenül a PC-den futtatni, a Solid State Pinball az felesleges dramatikus díszítések nélkül nyújtja — egyszerűen csak flipper a számítógépen, 1991-ből.

Ez egy Tristannak nevezett flipperautomata szimulációja. Úgy játszod, mint bármilyen flipper asztal: a golyó felülről esik le, botokkal visszalöved, és megpróbálsz célpontokat eltalálni a játéktéren. Pontok, bumperek, szorzók — mind ismerős. A cél a pontok felhalmozása és az, hogy meglássad, mennyire mélyre süllyed a golyó a lefolyóba.

A játékmenet egyenes. A flippereket irányítod, a megfelelő pillanatban felemeled őket az elkerüléshez, és pontokat gyűjtesz a szóterületek meggyújtásával. A grafika szegényes — fekete-zöld vagy fekete-fehér, a beállítástól függően — és a golyó animációja élénk, a fizika elég jó. A hang minimális, inkább emlékeztetőül szolgál, hogy valami történik. Hiányzik az, amit a modern flipperek nyújtanak, de akkoriban ez novelitás volt. Nem foglalkozik a fizika részleteivel, de elég meggyőzően működik ahhoz, hogy szórakoztató legyen.

A játék értéke abban rejlik, hogy a flipper a PC-n 1991-ben nem volt magától értetődő. A Solid State Pinball az első kísérletek között volt, amely egy arcade automatát az otthoni számítógépre portolt anélkül, hogy a stílusáról feladott volna. Ha visszanézel, megérted, miért volt érdekes — nem egy meggyengített kulturális termék, hanem egy egyenes simuláció. Manapság már felülmúlták jobb, színesebb és digitálisan finomabb verziók.

Ha ma játszol vele, egy régi dolgok sarka felé kutatod fel magad. Nem olyan élmény, amely megragadna, de belenézés abba, hogy a játékosok hogyan próbálták az arcade-ot a nappaliba szorítani, amikor az internet még nem létezett, és a számítógépek játékra, nem munkára voltak. Működik, nincs baj azzal, csak azt kérdezed az első néhány kísérlet után, hogy miért is futtatod, amikor gyakorlatilag csak egy unalmas flipper egy szimpla trükkel.