Crisis in the Kremlin

1991. augusztus. Puccs Moszkvában, tankok a Fehér Ház előtt, Gorbacsov házifogság alatt. Míg a világ a televízióképernyőkre meredt, a Spectrum Holobyte már a piacon volt egy olyan játékkal, ahol magad hozhattad létre az egészet — vagy ehelyett megakadályozhattad. Az ilyen időzítés nem jön össze naponta.

A Crisis in the Kremlin 1991-ből a CPSU főtitkára szerepébe helyez téged. A kezdőév 1985, Gorbacsov hatalomra kerülésének ideje, és neked kell végigvezetned a Szovjetuniót az új évezredbe. De előbb választanod kell az ideológiai profilodat — reformer, szélsőséges konzervatív vagy nacionalista. Mindegyik választás eltérő kezdőparamétereket és más játékmódot eredményez. Nem kozmetikai dolog; valóban megváltoztatja, ki bocsájt meg neked és mi temetheti el.

Az alapvető játékmechanika a költségvetés-kezelés és a politikai konszenzus körül forog. Elosztod az erőforrásokat a katonai, mezőgazdasági, ipari, fogyasztási és egyéb szektorok között, figyelemmel követed a lakosság, a párt apparátusának és a külföldi nyomás hangulatát. Az idő múlásával krízisesemények felbukkannak — sztrájkok, etnikai feszültségek, külföldi konfliktusok — és reagálnod kell rájuk. Az interfész szikár, táblázatok és számok, nincs grafikus csillogás. Aki a Civilization-t várta, csalódott. Aki politikai szimulátorért jött, pontosan azt kapta.

Arra emlékszem, hogy a játék azért volt szokatlan, mert valódi történelmi kontextussal dolgozott olyan időben, amikor ez a kontextus szó szerint széthullóban volt a televízióképernyőkön. Escolhathattad az öprenesztrojkát és a glasznoszty, el tudtad temetni őket, nukleáris konfrontáció vagy lassú gazdasági agónia végét érhettél. A játék nem döntött helyetted. Ma ennek nyilvánvalónak tűnik; 1991-ben meglepetés volt. Ami nem öregedett olyan elegánsan, az a meredek tanulási görbe. A kézikönyv nélkül könnyű eltévedni abban, hogy egyes értékek mit jelentenek valójában, és miért esett vissza a támogatottság Georgiában.

Ma a Crisis in the Kremlin azoknak felel meg, akik egy konkrét politikai alapzatú történelmi szimulátorra éheznek — nem absztrakt stratégiára, hanem egy kísérletre: mi történne, ha másképpen csinálnám. Indítsd el közvetlenül a böngészőben a DOSBox segítségével; az irányítás tisztán egér és billentyűzet, így a technikai akadályok minimálisak. Az egyetlen valódi gátló a türelem. De 1991-ben is ez volt a helyzet.