Bobby Fischer Teaches Chess

Aki valaha is kacérkodott a sakkal, biztosan hallotta Bobby Fischer nevét. Ő volt az USA sakkszenzációja, az egyetlen amerikai, aki a hidegháború idején egy időre valóban kihívást jelenthetett a szovjetek uralta sakkvilágnak. Még azok is hallottak róla, akik nem szeretik vagy nem tartják szórakoztatónak a sakkot, mert botrányokba keveredett (úgy tudom, máig nem térhet vissza az USA-ba, mert megsértette a Jugoszláviára kirótt szankciókat – nem törődött velük, és mindenképpen elment ott versenyen játszani), vagy könyvek és filmek készültek róla, illetve legalábbis a nevét használták fel.

Ahogy a játék címe is sugallja, ez nem az életéről szól (bár rövid életrajz is szerepel benne, azonos című könyvekből), hanem a sakkozásról és a sakktudásod fejlesztéséről.

A nyolcvanas-kilencvenes évek legtöbb sakkjátékával ellentétben ennek nagy Fischer-könyvtára van – valódi partik, amelyeket végigkövethetsz, láthatod, mit lépett, és talán még azt is kitalálhatod, miért. A játék leckéket is tartalmaz védekezésből, támadásból, győzelemből és így tovább.

Természetesen, mint minden más sakkjátékban, itt is egyszerűen lejátszhatsz egy partit. Játszhatsz emberi ellenfél vagy a számítógép ellen (különböző nehézségi szinteken).

Most viszont figyelmeztetnem kell: amikor azt írja, kezdő, a gép tényleg úgy fog játszani, mint egy kezdő. Szándékosan követ el nagyon buta hibákat. Rendben, bevallom, szerettem a sakkot, és 15 éves koromig alacsonyabb szintű versenyeken játszottam, szóval valószínűleg erősebb ellenfél voltam az átlagosnál, de hidd el, egyáltalán nem vagyok annyira jó, és bármelyik komoly sakkozó fél kézzel elverne. Mégis minden nehézség nélkül nyertem a kezdő szint ellen. Nem is volt igazán szórakoztató (hacsak nem akarod érezni, milyen elverni a gépet sakkban).

Ha nem kezdő módot választasz, a helyzet komolyabbra fordul, és kezdheted használni a fejedet. Lényegében beállítod az órát, és eszerint játszotok. Kérheted, hogy a gép azonnal válaszoljon, vagy adhatsz neki gondolkodási időt – és mint tudod, a számítógép gyorsan gondolkodó gép. Ekkor kezdesz igazán sakkozni.

Persze beállíthatod a bábuk színét (bár nem túl sok a választék), és bármikor visszavonhatod a lépést (amint észreveszed, hogy a gép öt perccel korábban milyen lépésbe futtatott bele). A hangot is kikapcsolhatod (amit erősen javaslok). A játék hangjai egyszerűen szörnyűek (nem más, mint bántó csipogás), noha a játék tartalmaz néhány jó minőségű, mintavételezett hangfájlt, amelyek a sakkleckék alatt szólnak. A táblák is csak 2D-sek (kivéve a leckékben és a Fischer-partik böngészésekor), de minden valódi sakkozó megmondja, hogy a 2D jobb, mint a 3D, ahol gondot okozhat az összes bábu áttekintése. A lépések és a mentések gond nélkül működnek, tehát minden szokásos funkció megvan.

A játék még egy komoly funkciót kínál. Ha használod a SZERZŐI KARTOTÉKOT, magad is készíthetsz sakkleckéket. Ez tényleg szép funkció, tekintve, hogy a már meglévő, terjedelmes adatbázisra építhetsz.

A játékhoz a legújabb DOSBOX-verzióra lesz szükséged, a videokompatibilitás miatt. Ez a játék VESA nagy felbontású grafikát használ, és az ÚJ DOSBOX 0.71 kell a futtatásához.