Bang

Lődd fejbe magad, és várj. A Bang olyan játék, amely nem hiszi magáról, hogy okos, és pontosan ettől sokkal okosabb, mint amilyennek lennie kellene. Egy 1994-es MS-DOS kaland, amely felhajtás nélkül – és bárminemű útmutató nélkül arról, hogy tulajdonképpen hogyan is kell játszani vele – visz el egy különös utazásra.

Szobákon haladsz át, tárgyakat gyűjtesz, kombinálod őket, beszélgetsz a szereplőkkel, és próbálod kideríteni, mi is folyik itt valójában ezen az estén. A grafika klasszikus point-and-click, fekete-fehér és szűkös – egérrel irányítod. A korszak sokkal nagyobb versenytársaihoz – LucasArts, Sierra – képest a Bang tisztességesen szerény. Nincsenek halomnyi párbeszédfák, ez nem párbeszédbuborék-lövölde. Ez egy becsületes puzzle-kaland, gomb nélkül, amely megmondaná, merre menj tovább.

Pontosan itt metszi egymást a probléma és a báj. Eleinte fel sem fogod, miért kellene bármit is tenned. Véletlenszerű tárgyakat kapkodsz ki egy fiókból, megpróbálod máshol használni őket, és amikor működik, megkapod a felismerés pillanatát. A kilencvenes években így ment ez – játszottál, kísérleteztél, mindenbe belekotnyeleskedtél. A játék logikája nem mindig kézenfekvő, és nem is megbocsátó. Néha a tervezők is csak maguk jöttek rá…